Az ingatlanvásárlás egyre népszerűbb, valószínű ez az alacsony hitelkamatoknak köszönhető. Sok ember saját célra vásárol ingatlant, sokan bérbeadás céljából.

Ha kiadja a megvásárolt ingatlant és megtalálta a megfelelő bérlőket, nagyon fontos, hogy ingatlanbérleti szerződést kössenek. Ebben a felek megállapodnak, írásban rögzítik a megállapodás rendelkezéseit, majd megindul a bérleti jogviszony.

A bérlő, vagy a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot?

Ha a két fél között létrejön egy bérleti szerződés, a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve birtokba van bocsátva, és a bérlő van a birtokon belül. 

Milyen jogai vannak a bérlőnek?

A bérlőt megilleti a birtokvédelem, őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. 

Gyakran hallani például televízióban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni az ingatlanból, nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit, lelakta az ingatlan, illetve számos probléma adódhat még, ami egy bérleti szerződés hivatalossá tételével elkerülhető.

Ajánlott egy bérleti szerződés kötése esetén közjegyzőhöz fordulni, mert Ő, mint egy megelőző jogvédelmet biztosító hatóság több ponton is tud segíteni, vagyis szerződésszegés esetén lehetővé teszi, bírósági per nélkül a követelés gyors behajtását. 

Hányféle módja lehet a közjegyzői eljárásnak?

A) Magát a bérleti szerződést foglaltatják közjegyzői okiratba. 

B) A már megkötött bérleti szerződés bizonyos rendelkezéseit támogatják közjegyzői okirattal. Ezt érdemes a fizetési kötelezettségekre, illetve az ingatlan birtokba adására vonatkozó feltételekre koncentráltan megtenni.

A bérbeadó rengeteg pénzt, és időt takaríthat meg!

Közjegyzői okirat nélkül csak bírósági eljárás útján lenne megoldható az esetleges probléma. Egy közjegyzői okirat elkészítése pénzbe kerül, de még mindig olcsóbb, mint egy évekig elhúzódó pereskedést finanszírozni. 

Nézzünk néhány konkrétumot!

Kiköltözési nyilatkozat: Ezt a bérlő teszi a bérbeadó irányában, amiben a bérlő vállalja, hogy amennyiben megszűnik a jogviszony, elhagyja az adott ingatlant.

Kötbér fizetési kötelezettség: Ami azt jelenti, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, illetve megrongálja az ingatlant, akkor ezek a pénzkövetelések is bírósági végrehajtás útján követelhetőek a bérlőn.

Zálogjog: Mi szerint a vagyontárgyak, amelyek az ingatlanban vannak, értékesíthetőek, és ebből a bérbeadó a követelését kielégítheti.

Ténytanúsítvány: Vagyis a közjegyző leltárba veszi a bérleményben található vagyontárgyakat, így nem lesz vita a bérlő, és a bérbeadó között.

Igazságügyi szakértő: A bérbeadó feladata, hogy az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban biztosítsa a bérlő számára, így ha minőségi kifogás van a bérleménnyel kapcsolatban (valami elromlik, és a bérbeadó nem csináltatja meg) a közjegyző igazságügyi szakértőt rendelhet ki.