Sokan szeretnének félretenni nyugdíjas éveikre, hogy anyagi biztonságban legyenek. A legtöbben legalább olyan színvonalon képzelik el öregkorukat, mint aktív időszakukban. Érdemes időben valamilyen megtakarítási formát választani. Magyarországon jelenleg három nyugdíjcélú megtakarítás létezik. Mindegyikben közös, hogy a befizetések után igényelhető a 20% adójóváírás, amit a személyi jövedelemadóból lehet érvényesíteni. Mielőtt leteszi voksát egy nyugdíjpénztár mellett, tájékozódjon a költségekről, illetve a hozamokról. A kormány legújabb nyugdíjcélú ötlete, a nyugdíjkötvény. 

Az állam készen áll a nyugdíjpiacra történő belépésre. Olyan kötvény kidolgozását szeretnék, amelyet a nyugdíjcélra gyűjtők nyugdíjas korukban kedvezőbb feltételekkel tudják majd visszaváltani, mint a nyugdíjba menetelük előtt. Az állam célja, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás megtartása mellett közvetlenül is alternatívát kínáljon a nyugdíjcélú megtakarítások között, és megmaradjanak a nyugdíj-előtakarékosság után járó adóvisszatérítések is. A nyugdíjkötvénnyel a pénzét az államnak adja kölcsön, aki ígéretet tesz annak visszafizetésére.

Nyugdíjkötvény, minden, amit tudni érdemes

• Akár 30-40 évre szóló,hosszú lejáratú állampapírtípus lenne.
• A kormány a rendszeres, nyugdíjcélú előtakarékosságot segítené elő vele.
• Kizárólag magánszemélyek fektethetnének bele.
• Egy összegben vagy járadék formában lenne felhasználható nyugdíjba vonuláskor.
• A nyugdíjkötvény egy speciális kötvénysorozat, mely lejárata a megtakarító nyugdíjkorhatárához igazodik. A nyugdíjkötvény kamatozása változó kamatozású, mely áll egy kamatbázisból és egy kamatprémiumból: Nyugdíjkötvény kamata % = kamatbázis % + kamatprémium %. A kamatbázis maga az infláció lesz, de legalább nulla, tehát a papírunk biztosan infláció feletti hozamot fog garantálni. Ezen felül lesz egy kamatprémium, ami azt mutatja meg, hogy az infláció felett mekkora kamatot kínál az adott kötvény. Ez a kamatprémium attól függ, hogy a megtakarító hány éves (várhatóan mikor megy nyugdíjba), azaz milyen futamidejű nyugdíjkötvény kerül megvásárlására.
• A meglévő állampapírokhoz hasonlítóan (és több nyugdíjcélú megtakarítástól eltérően) "költségkímélő" megtakarítási forma lenne.

Július 1-től érhető el a Babaváró hitel. A támogatás 75%-a felhasználható önerőként lakásvásárláskor. A CSOK-nál pedig ez a hányad 100%. Az MNB új rendelkezése alapján, a Babaváró hitel hitelkiváltásra is felhasználható.

Sokaknak okoz gondot a régi hitelük törlesztése, nekik lehet jó megoldás a hitelkiváltás. A legutóbbi hitelekkel kapcsolatos módosítás az adósságfék szabályozással volt kapcsolatos. A törlesztőrészlet nagyságát a JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) szabály is befolyásolja, ami alól egyetlen hitelt közvetítő és folyósító szervezet sem térhet ki:

• Fedezetlen személyi kölcsön esetében, amennyiben a hitelfelvevők igazolt havi nettó jövedelme 500.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 400.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.

• Jelzáloghitel esetében, a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 500.000 Ft jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik.

Akik már több kölcsönnel is rendelkeznek, felhasználhatják a Babaváró hitelt adósságuk csökkentésére, meglévő kölcsöneik kiváltására.

Az MNB szerint az adósságfék szabályok nem korlátozzák az állami támogatások igénybevételét, a speciális konstrukciók elérését pedig kivételszabályokkal és a piaci gyakorlatok egységesítésével segíti a jegybank.

Az adósságfék szabályok a rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén nem gátolják a Babaváró hitel hitelkiváltási céllal való felhasználhatóságát.

A kamattámogatás mellett elérhető hitelek törlesztőrészletét az adósok által ténylegesen fizetendő (a kamattámogatással csökkentett) értéken kell figyelembe venni a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) megállapítása során, így a szabályozás nem hátráltatja az állami támogatás felhasználását, de meggátolja a háztartások túlzott eladósodottságának kialakulását.