A lakásárak igen magasak manapság, az alacsony lakáshitel kamatoknak köszöngetően viszont egyre többen vágnak bele az ingatlanvásárlásba. Sokan vannak, akik nem otthonteremtési céllal vásárolnak lakást, hanem, hogy kiadják, így második, vagy akár harmadik ingatlanjukat vásárolják befektetésként. Ha kiadás céljából vásárol ingatlant, a választásnál akkor is legyen alapos és körültekintő.
Sokan kellő megfontolás nélkül vágnak bele egy lakás kiadásába. Egy ingatlan kiadása nem is olyan egyszerű dolog. A hozzáértés hiánya miatt sok befektetési céllal megvásárolt ingatlan kihasználatlan, mert a tulajdonosaik meggondolatlanul cselekedtek, és a munkájuk mellett nem érnek rá ezzel bíbelődni, így előnybe kerülnek azok, akik erre több időt tudnak fordítani, esetleg főállásként ezzel foglalkoznak. Így az ingatlankínálat kisebb lesz, a lakásokért pedig drágább bérleti díjat kérhetnek a tulajdonosok.
Egy ingatlan kiadásánál, a bevételeken kívül, kiadásokra is lehet számítani. Ilyenek például az adó (SZJA, EHO), az esetleges javítások, felújítások, stb. Ezeken a kiadásokon csökkentett 2018. január 1-től az állam, ugyanis nem kell a 14%-os EHO-kötelezettséget megfizetni.
A vállalkozás által magánszemélytől bérelt ingatlan bérleti díjának az adóvonzatával kapcsolatban a magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy a bérleti díjból, milyen módon állapítsa meg a kifizető vállalkozás a jövedelmet.
A magánszemély legfeljebb 50%-os költséghányadról nyilatkozhat. Nyilatkozat hiányában 10%-osköltségátalányt kell alkalmazni, melynek eredményeként a bérleti díj 90%-a minősül a magánszemély jövedelmének.
A jelenlegi törvényi szabályozás alapján a fentiek szerint megállapított jövedelemből a kifizetőnek 15% SZJA-t kell levonnia, illetve a magánszemély további nyilatkozatától függően bizonyos esetekben még 14% EHO-t is.
A 14% EHO-t a kifizetőnek akkor kell levonnia, ha a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy az adóévben:
- az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme eléri az 1 millió forintot, és
- az összes jövedelme után megfizetett egészségbiztosítási (természetbeni és pénzbeli), egészségügyi szolgáltatási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás együttes összege a 450 ezer forintot nem érte, várhatóan nem éri el
A fenti adókötelezettségek természetesen akkor is fennállnak, ha a magánszemély nem vállalkozásnak adja bérbe az ingatlanját, ám ebben az esetben az SZJA- és EHO-előlegeket saját magának kell negyedévente (a negyedévet követő hónap 12. napjáig) megfizetnie az adóhivatal felé, majd éves bevallásában kell rendeznie a tényleges adókötelezettséget.
2018-tól változott az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem EHO-vonzata!
2018. január 1-től a magánszemélyek ingatlan-bérbeadása kapcsán a szabályozás megszünteti az EHO-fizetési kötelezettséget, így jelentősen csökkennek a bérbeadással foglalkozó magánszemélyek adóterhei. A kedvező szabályzatról bővebben a T/15428 törvényjavaslatban olvashat.