A hitelösszeget elsősorban az igazolható jövedelem nagysága határozza meg, mivel a fedezet nélküli személyi hitelek mögött nincs más fedezet, nem úgy, mint a jelzálog alapú személyi hiteleknél. Törvény is rendelkezik 2015 óta, hogy a jövedelem hány százalékát lehet törlesztő részletre fordítani.  Ez a százalék forint hitelek esetén, 400.000 Ft jövedelem alatt 50%, felette 60% lehet.

A bank az igazolható jövedelem mellett vizsgálja a munkaviszonyt, a meglévő hiteltörlesztést, melyet vagy kivált a bank, vagy csökkenti a törlesztésre fordítható összeget. Valamint azt is ellenőrzi a hitelintézet, hogy a számlák rendszeres befizetése, időben megtörtént-e. Ellenőrzi, hogy a KHR rendszerbe (hazai bankok, hitelintézetek által működtetett hitelinformációs adatbázis, régi nevén BÁR) nem szerepel-e a rossz adósok között. A KHR-s ügyfeleknek a bank általában nem ad hitelt, ilyenkor más adóst vagy adóstársat kell bevonni.

Amennyiben ingatlant is tudunk a hitelbe bevonni, kedvezőbb kamatozású hitelt kaphatunk. Ha több hitelünk van azt egybe is össze tudjuk vonni, így kisebb lesz a törlesztésünk a kedvezőbb kamat miatt. 

A jelzálog hiteleknél (1 millió forint hitelösszeget el kell érni) viszont kezdeti költségek is keletkeznek, úgy mint értékbecslési díj, földhivatali díj, közjegyzői díj, stb., amit általában sikeres hitelbírálat esetén visszatérít a bank (vagy egy részét).