Sokan pontosan nem is tudják mit is jelent a KHR rövidítés, csak, hogy valamiféle negatív dologhoz köthető, a hitelekkel, bankokkal kapcsolatban. A KHR elnevezés egy rövidítés, teljes nevén Központi Hitelinformációs Rendszer. Ez a régi nevén ismert BAR nyilvántartás jogutódja. Pontosabban egy hazai pénzintézetek által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis.

A KHR rendszer célja

A nyilvántartott személyek, ügyfelek, hitelképességének objektív, körültekintő és megalapozott megállapítása, a túlzott mértékű eladósodás megakadályozása, a felelős hitelnyújtás és a felelős hitel felvétel körülményeinek biztosítása, mindezek által a hitelezési kockázat csökkentése.

A sejtések jók, valóban nem túl előnyös, ha valaki szerepel a KHR listán. Abban az esetben lehet felkerülni, ha nem bírja fizetni az adósságát. A listán aktív, illetve passzív státuszban szerepelhet. Aktív abban az esetben, ha még nem kezdte meg az adóssága törlesztését, a passzív státusz egy évig tart, ha megtörtént az adósságrendezés.

Mi lehet a megoldás, ha felkerült a listára?

A legjobb megoldás az lenne, ha akkora hitelt vállalna, aminek törlesztését biztonságosan, mindig időben tudja fizetni, hogy ne kerüljön fel a listára.

Persze mindenki életében adódhatnak olyan váratlan élethelyzetek, mikor hirtelen egyszerre, egy nagyobb összeg terheli a családi kasszát, és elmaradnak a törlesztő részletek. Az ilyen esetekre nyújthatna egyfajta biztonságot, ha lenne némi megtakarítása, akár bankbetét, vagy állampapír formájában.

A rosszabbik eset, ha túlvállalta magát a hitelek terén. Ha esetleg egy túl nagy törlesztő részletű hitelt vállalt, és nem tudja fizetni, vagy több kisebb hitele van, amivel nem boldogul. Ez esetben érdemes választani például a hitelkiváltást, vagy az adósságrendező hitelt, melyekkel lecserélheti régi hiteleit egy új, kedvezőbb feltételekkel rendelkező hitelre.

Ha mégis felkerült a listára, a legjobb megoldás, ha minél hamarabb rendezi adósságait, akár a fentebb említett módokon. Ha egyedül nem boldogul, érdemes szakember segítségét kérni, hogy mielőbb kikerüljön a hitelek útvesztőiből.

Sajnos nem ritka eset, hogy egy házasság válással végződik. Ez önmagában is nehéz folyamat, hát még, ha közösen felvett lakáshitel is szerepel a történetben. Természetesen erre a helyzetre is lehet megoldást találni, de ehhez kompromisszumkész, együttműködő felekre van szükség. A válás legkritikusabb pontja a vagyonmegosztás szokott lenni, azon belül a közös lakás, illetve az azt terhelő hitel kérdése.

A vagyon megosztását közös megegyezéssel, vagy annak hiányában bírósági döntéssel határozzák meg, kivétel ez alól, ha esetlegesen a felek házassági szerződéssel rendelkeznek. A hazai bírói gyakorlat a közös hitel rendezését a házastársakra és a bankra hagyja, és a válóperben hozott bírói határozatban lehetőség szerint nem hoznak semmilyen kötelező rendelkezést egy harmadik személy, a pénzintézet irányában. 

Fontos minél hamarabb a bank felé jelezni a kialakult új helyzetet, mert míg a bankban nem intézkednek, a házaspár mindkét felének kötelessége teljesíteni a törlesztést. Ha az egyik fél nem fizet, a bank a másik féltől a teljes összeget behajtja. Ezen az sem változtat, ha a válásról jogerős határozattal rendelkezik, mivel ez a bankkal szemben fennálló kötelezettségükre nincs kihatással.

A közös hitel rendezésére többféle megoldás is létezik

• A felek megállapodhatnak, hogy a továbbiakban is fele-fele arányban fizetik a hitelt. Ez a legegyszerűbb megoldás.
• A lakásban maradó fél fizeti a kölcsönt, vagyis kiengedik az adóstársat a hitelből, és az ügyletben csak az egyik fél marad továbbra, mint adós. Ebben az esetben a bank újból elvégzi a hitelképesség vizsgálatát, mert az a teher, amit eddig két ember fizetett, egy emberre marad. Ez esetben, ha az ügyletben maradó jövedelme elbírja a hiteltörlesztést, szerződésmódosításra lesz szükség, amit újból közjegyzői okiratba kell foglalni, amit mindkét félnek alá kell írnia. Viszont, ha az ügyletben maradó fél jövedelme nem nyújt elég biztosítékot, a megoldás egy új adóstárs bevonása lehet.
• Ha államilag támogatott a hitel, nem működhet az adóstárs kiengedése, illetve az új adóstárs bevonása, mert ezek a hitelek személyekre szólnak. Ilyenkor érdemesebb a hitelbe maradni, mert a megoldás az állami támogatás visszafizetése és a hitel piaci feltételűvé alakítása lehet.
• Könnyű megoldás lehet, ha a felek megegyeznek arról, hogy eladják a közös ingatlant.Ebben az esetben egyszerűbben lezárható a kölcsön, hiszen a vételárat előtörlesztésre lehet fordítani és az esetek döntő többségében a teljes fennálló tartozás kiváltható.
• Ha valamelyik fél a lakásban szeretne maradni, meg kell állapodni, hogy az ingatlanban maradó fél, miként vállalja át a költségeket. Ez esetben az adásvételi szerződésben meg kell határozni az ingatlan vételárát, és hogy mennyit kap ezen felül a másik fél készpénzben, netán hitelben. Ha kölcsönt is igénybe vesznek, akkor az eredeti közös hitel kiváltása is megoldható, vagyis teljes hitelkiváltás történhet.

Ha hitelkiváltás történik érdemes körülnézni, hátha elérhető egy jobb kondíciójú hitel. Illetve itt fontos megemlíteni, ha szabad felhasználású hitelt vettek fel, annak kiváltása csak szabad felhasználású hitellel történhet.

Ha sikerült megtakarítani egy kisebb vagy nagyobb pénzösszeget, elkezdünk keresgélni a lehetőségek között, hogy milyen megtakarítási formát válasszunk.

Ha bankbetétben gondolkodik, felmerülhetnek a következő kérdések:

• Milyen futamidőre érdemes lekötni a pénzt?
• Hogyan alakulnak a banki kamatok?
• Milyen elvárásai vannak a bankoknak Önnel szemben?
• Változhat-e a kamat a lekötés ideje alatt?
• Kell-e kamatadót fizetni? stb.
   

Igyekeztünk minden fontos szempontot figyelembe venni, összegyűjtöttünk néhány praktikát, ami segíthet Önnek a választásban!

• Ha rövid határidőn belül nincs szüksége a pénzére, akkor a legtöbb esetben érdemes minél hosszabb távra lekötni a pénzt, akár TBSZ (tartós befektetési számla) számlán, melynek segítségével kamatadót is spórolhat.
• Ha a piac emelkedő kamatokat vár, akkor a hosszabb távú lekötéseket éri meg inkább választani. Ha a piac csökkenő kamatokat vár, akkor érdemes még kihasználni a magasabb, rövid távú kamatokat.
• Nem árt felkészülni arra, hogy váratlan esetekben azonnal hozzáférjen megtakarítása egy részéhez. Ezért nem érdemes a teljes összeget egy lekötésbe tenni. Ügyes megoldás, ha három részre bontja a lekötésre szánt összeget és három külön lekötött betétként kezeli. Így a három külön betét ugyanúgy fog kamatozni, nem veszít semmit, viszont feltörés esetén elég csak az egyikhez hozzányúlni, így a másik kettő továbbra is kamatozik.
• Kicsi az esélye, de előfordulhat bankcsőd. Ezért érdemes, főleg a tehetősebb ügyfeleknek több banknál számlát vezetni. Az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer euróig fedezi bankbedőlés esetén a betéteseket érő veszteségeket (pénzintézetenként). Ezért javasoljuk, hogy 100 ezer eurónál nagyobb megtakarítással rendelkezők nyissanak több banknál is számlát.
• Sok bank akkor ad kifejezetten jó kamatot, ha nem a már ott lévő pénzt köti le, hanem oda utal, vagy befizet.
• A számlákat aktívan használni kell, legalább a lekötés ideje alatt. A bankok a magas hozamokat azért adják, hogy az arra érkező új ügyfelek teljes bankolását magukhoz csábítsák. Az aktív számlahasználat alatt a legtöbb bank azt érti, hogy bizonyos mennyiséget vásárolnia kell a bankkártyájával.
• Sok bankra jellemző, hogy csak akkor kapja meg a prémium kamatot, ha jövedelmét a bankhoz irányítja.
• Sok bank hajlandó magasabb betéti kamatot adni két darab csoportos beszedési megbízásért, vagyis, hogy minden hónapban automatikusan levonhassák például a gáz és villanyszámla összegét az egyenlegéből.
• A betéti kamatozás nem változik a lekötés ideje alatt, ha fix kamatozású betétet választ.
• A változó kamatozású betéteknek meghatározott időközönként változik a kamata. Tipikusan 3 havonta korrigálják a kamatozást, ezek a betétek rendszerint a BUBOR-hoz (bankközi kamatláb) vannak kötve, és a BUBOR változásával a betéte kamatozása is változik.
• A kamat után kamatadót kell fizetni. A kamatadót a bankok vonják le és vallják be, Önnek már csak a nettó (kamatadóval csökkentett) összeget fizetik ki, így a saját jövedelemadó-bevallásában ezt az összeget már nem kell feltüntetni. Ez alól kivétel a TBSZ számla.

A hitelösszeget elsősorban az igazolható jövedelem nagysága határozza meg, mivel a fedezet nélküli személyi hitelek mögött nincs más fedezet, nem úgy, mint a jelzálog alapú személyi hiteleknél. Törvény is rendelkezik 2015 óta, hogy a jövedelem hány százalékát lehet törlesztő részletre fordítani.  Ez a százalék forint hitelek esetén, 400.000 Ft jövedelem alatt 50%, felette 60% lehet.

A bank az igazolható jövedelem mellett vizsgálja a munkaviszonyt, a meglévő hiteltörlesztést, melyet vagy kivált a bank, vagy csökkenti a törlesztésre fordítható összeget. Valamint azt is ellenőrzi a hitelintézet, hogy a számlák rendszeres befizetése, időben megtörtént-e. Ellenőrzi, hogy a KHR rendszerbe (hazai bankok, hitelintézetek által működtetett hitelinformációs adatbázis, régi nevén BÁR) nem szerepel-e a rossz adósok között. A KHR-s ügyfeleknek a bank általában nem ad hitelt, ilyenkor más adóst vagy adóstársat kell bevonni.

Amennyiben ingatlant is tudunk a hitelbe bevonni, kedvezőbb kamatozású hitelt kaphatunk. Ha több hitelünk van azt egybe is össze tudjuk vonni, így kisebb lesz a törlesztésünk a kedvezőbb kamat miatt. 

A jelzálog hiteleknél (1 millió forint hitelösszeget el kell érni) viszont kezdeti költségek is keletkeznek, úgy mint értékbecslési díj, földhivatali díj, közjegyzői díj, stb., amit általában sikeres hitelbírálat esetén visszatérít a bank (vagy egy részét).

Ha kölcsönre is szüksége van egy ingatlan megvásárlásához, ahhoz mindenképpen önerő is kell, mert anélkül nem, vagy csak nagyon nehezen sikerülhet a hitelfelvétel. Van néhány hitelintézet, ahol önerő nélkül is lehetséges az ingatlanvásárlás, de ez nem teljesen veszélytelen.

Lakáshitelek esetén van egy jogszabály által meghatározott finanszírozási korlát. Ez forint alapú hitelkonstrukciók esetén, a célingatlan forgalmi értékének 80%-a. Persze ez nem azt jelenti, hogy ekkora mértékű hitel felvehető, és ehhez, csak 20% önerő szükséges. A bankok saját finanszírozási aránya ennél kisebb mértékű jelzáloghitel felvételét teszi lehetővé, a minimális önerő mértéke is általában több, mint 20%.

Az önerő finanszírozására többféle megoldás is létezhet. Ha lakáscélra szeretne gyűjtögetni, akkor a legkézenfekvőbb megoldás a lakástakarék. Nagy előnye, hogy a bankok elfogadják önerőként. Ezzel  a megtakarítással kedvezményes hitelhez is juthat. Ilyen lakásárak mellett, amik manapság vannak, az önerő összege is igen magas. Előfordulhat, hogy az önerő, illetve az ahhoz adható kedvezményes hitel kevésnek bizonyul a kiszemelt ingatlan megvásárlásához. Jogos a kérdés, hogy a lakástakarék nyújtotta hitel mellé, lehet-e felvenni egyéb banki hitelt.

Lakástakarékot vagy inkább bankot érdemes választani?

A lakáshitelek piacát két fő ágra lehet bontani:

• bank által adott hitel
• lakástakarékpénztárban megtakarított összeg mellé felvehető hitel

Kevesen tudják, hogy a lakástakarékpénztárak is adnak lakáshitelt a megtakarított összeg mellé. A lakástakarékban gyűjtögetett összeg mellé az állam 30%-os vissza nem térítendő támogatást ad, és ha szükséges lakáshitel is felvehető mellé. A 30%-os támogatást meg is többszörözheti, ha közeli hozzátartozói nevére is köt szerződést. Annyi szerződést köthet amennyit csak szeretne, persze, ha azt fizetni is tudja.

A szerződéses összegtől (összes saját befizetés + állami támogatás + betéti kamat + felvehető lakáskölcsön) függ, hogy mennyi lehet a lakástakarékból az ingatlanra fordítható teljes pénzösszeg. Minél magasabb összegű, és minél hosszabb futamidejű lakástakarékot köt, annál magasabb lesz a szerződéses összeg. Ha a futamidő lejárata előtt szeretne lakást vásárolni, és ahhoz a lakástakarék által nyújtotta kedvezményes hitelt felvenni, azt is megteheti, egy áthidaló kölcsönnel. Ezzel a szerződés megkötése után már felhasználhatja a megtakarítást, és a hitelösszeget.

Ha a kiszemelt ingatlan túl drágának bizonyul, és a szerződéses összeg nem elegendő egy ingatlan megvásárlásához, akkor aktuálissá válik a kérdés, hogy ez mellé a pénz mellé lehet-e felvenni banki hitelt. A két jelzáloghitel kombinációja nem kivitelezhető ingatlanvásárláskor. A jelzálogbejegyzés csak egy ingatlan esetén működik, vagyis a bankok nem igazán tűrnek meg az ingatlan tulajdonlapján más jelzálogterhet (első ranghelyen).

Megoldások

• Egy másik ingatlant is be kell vonni a hitelbe fedezetként, és arra is hitelt felvenni. Ez nem túl biztonságos, csak akkor menjen ebbe bele, ha biztosan tudja fizetni mind a két hitelt, mert nemfizetés esetén mindkét ingatlan elúszhat.
• A banki hitel mellett dönt, és köt mellé egy lakástakarék szerződést, majd a futamidő lejárata után a lakástakarékban összegyűjtött pénzt beletörleszti a banki hitelbe, így fennálló tartozása csökken.

Mostanság megnőtt az ingatlanvásárlások száma, az alacsony hitelkamatoknak köszönhetően. Ritkán, de előfordul, hogy az ember ingatlant ajándékoz, vagy kap. Az ajándékozott ingatlanra is vonatkoznak illetékszabályok, amiket be kell tartani.

Ajándékozás esetén, ajándékozási szerződést kell kötni

Ha ingatlant ajándékoz az ajándékozást írásba kell foglalni ügyvédi ellenjegyzéssel.

Az ajándékozási szerződésben fel kell tüntetni:

• az ajándékozás okát
• külön rögzíteni kell a szerződés érvényességének biztosítása miatt, hogy a megajándékozott fél elfogadja az ajándékot
• meg kell jelölni az ajándék értékét

Mikor nem kell ajándékozási illetéket fizetni?

A lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése esetén.

A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

Mi az ajándékozási illeték alapja?

Ajándékozás esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra eső részét.

Az ajándékozási illeték mértéke

Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott módon ajándékozási illetéket kell fizetni.

Egyenes ági rokonok között:

2010 augusztusa óta egyenes ági rokonok között (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, stb.) az ajándékozás illetékmentes, legyen szó akár ingatlanokról, akár pénz ajándékról, akár egyéb ingóságokról.

2014. január 1-től pedig a házastársak közötti ajándékozás is illetékmentes lett.

Nem egyenes ági rokonok között:

Ha az ajándékozási szerződés nem egyenes ági rokonok között jön létre, akkor kell illetéket fizetni. Ennek mértéke aszerint alakul, hogy lakásról, vagy egyéb vagyontárgyról van-e szó.

Az ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Hová kell bejelenteni az ajándékozást?

Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni.

A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.

A személyi kölcsönök népszerűsége egyre nagyobb, ami valószínű egyre alacsonyabb kamatainak köszönhető.  Idén 50%-kal több személyi kölcsönt vettek fel az emberek, mint tavaly. Személyi kölcsönhöz viszonylag egyszerű jutni, mert nem kell hozzá ingatlanfedezet. Előnye, hogy bármire elkölthető, alacsony a kamata, és, ha minden szükséges dokumentummal rendelkezik, és hitelbírálata pozitív, akár néhány órán belül számláján lehet az igényelt összeg. 

A személyi kölcsönökről tájékozódhat személyesen a bankfiókokban is, de ha van internet kapcsolata, és időt is szeretne nyerni, egyszerűbb, ha interneten teszi ezt, akár a mi oldalunkon is kalkulálhat. Nem kell mást tennie, mint kitölteni a megjelenő űrlapot, és kalkulátorunk a legkedvezőbb hitelajánlatokat fogja Önnek mutatni. 

A személyi kölcsön felvételének alapvető feltételei

• Életkor: Általában az alsó korhatár 20-23 év, a felső pedig 70-75 év, de ez bankonként eltérő lehet. Ha annál a hitelintézetnél, ahol kölcsönét szeretné felvenni nem tudja teljesíteni az elvárt életkort, egy adóstárs bevonását kérheti a bank.
• Jövedelem: A személyi kölcsön felvételéhez jövedelmének el kell érnie legalább a mindenkori minimálbért. A jövedelem típusa is fontos, mert máshogy bírálják el, ha az saját cégből származik, vagy, ha alkalmazotti munkaviszonyban van. A jövedelem 30-40%-a lehet a hitel törlesztőrészlete. A jövedelemelvárást növeli minden olyan hitel, amiben adósként, adóstársként, kezesként szerepel.
• Munkaviszony: Alkalmazotti munkaviszony esetén 3-12 havi, határozatlan idejű munkaviszony szükséges. Nem lehet próbaidőn, sem felmondás alatt.
• Bankszámlakivonat: A hitelbírálathoz 3 havi bankszámlakivonat szükséges. 
• KHR: Minden esetben ellenőrzik, hogy nem szerepel-e a KHR listán (régi nevén BÁR lista). 

Mi jellemzi a személyi kölcsönök kamatát, THM-jét?

Személyi kölcsön esetében, jelenleg, átlagos jövedelemmel, 11-13%-os THM (teljes hiteldíj mutató) érhető el. A személyi kölcsönöknél a fix kamatozású hitelek vannak többségben. Különböző kedvezményeket kaphat, ha bankszámláját aktívan használja. 

Előtörleszthető-e a személyi kölcsön?

A szabályok értelmében a hitelfelvevő minden esetben élhet előtörlesztési jogával. Előtörlesztés után a bank az előtörlesztett összeg arányában csökkenti a hitel teljes díját az eredeti futamidő szerinti hitelkamattal, és egyéb költségekkel együtt. Előtörlesztési díjat számolhat fel a hitelintézet, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat fix.

Így alakul az előtörlesztési díj az előtörlesztés időpontja és a hitelszerződés szerinti lejártának időpontja közötti időtartam szerint:

• ha ez több mint 1 év, akkor az előtörlesztett összeg 1%-a a díj
• ha kevesebb mint 1 év, akkor az előtörlesztett összeg 0,5%-a a díj
• egy évben egyszer maximum 200 000 forintig 0 forint a díj

Személyi kölcsön felvételekor kötelező-e a bankszámlanyitás?

Ha jövedelme nem folyószámlára érkezik, mindenképpen bankszámlát kell nyitnia, annál a banknál, ahol a kölcsönt felveszi.

Nem kötelező bankot váltani a személyi kölcsön felvételéhez, viszont, ha bankszámlát nyit a hitelintézetek kedvezőbb kamatot adnak, ha jövedelmét oda utalja, illetve egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz. 

Manapság el sem tudjuk képzelni életünket bankkártya nélkül, ami nem is csoda, hiszen nagyban megkönnyíti azt. Sokan rendelkeznek hitelkártyával is. A hitelkártya egy speciális bankkártya, amellyel a bank pénzét használja. A pénzintézet állapítja meg a hitelkeretet, ami általában a nettó kereset 2-3-szorosa. A türelmi időszak végéig, ami 45 nap, a bank pénzét kamatmentesen használhatja. Különböző kedvezmények is járhatnak a hitelkártyához, például  a vásárlások végösszegéből kaphat 1-2, vagy akár több százalékos kedvezményt is, illetve egyéb kedvezmények is járhatnak a hitelkártya mellé, ami bankonként eltérő lehet.

A hitelkártya használata nem könnyű, mert ezeket a kedvezményeket csak úgy nem adja a bank, néhány szabályt be kell tartani, mert különben nagyot bukhat egy hitelkártya használatával. Tehát csak akkor érdemes hitelkártyát használni, ha be tudja tartani a következő szabályokat:

• mindig időben fizesse vissza tartozását
• ne lépje túl a hitelkeretet
• csak vásárlásra használja a kártyát

Ha Ön úgy gondolja, hogy nem tudja betartani a fent említett szabályokat, hajlamos a túlköltekezésre, nem képes betartani a határidőket, nem ajánljuk, hogy hitelkártyát igényeljen, mert valószínűleg ráfizet vele, és csak adósságokba hajszolja magát. A hitelkártya azoknak az ügyfeleknek való, akik tudatosan használják, be tudják tartani a szabályokat, precíz, pontos ügyfelek.

Hogyan bukhat több ezer forintot egy hitelkártyán?

• A hitelkártya nagyon magas kamatokkal rendelkezik, ha kicsúszik a határidőből, súlyosan megfizethet érte. A THM 30% fölötti.
• Ha akár pár száz forint is hiányzik a teljes hitelkeret visszafizetéséből, akkor is a teljes összegre kell a kamatot fizetnie a visszafizetés időpontjáig.
• A hitelkártyával történő készpénzfelvételt nem ajánljuk, mert jóval drágább, mintha bankkártyával venne fel pénzt az ATM-ből, illetve a tranzakciót már a végrehajtás pillanatától kamat terheli.  2,25%-3,10%-os díjat számítanak fel a bankok.
• Ha egy banki termékhez hitelkártyát ajánlanak Önnek, de Ön nem kívánja használni, ne fogadja el, ugyanis a nem aktivált hitelkártya esetén is lehetnek költségek (kártya díja, számlafizetési díj, stb.).

Sokan hitel helyett inkább ismerőseiktől, rokonaiktól kérnek kölcsön pénzt. Nem biztos, hogy ez a legjobb ötlet. Nagyon sok családi, illetve baráti kapcsolat ment már tönkre anyagi vita miatt. Sajnos nem ritka eset, hogy a kölcsönkért pénzt nem tudják visszafizetni.

Ha szerettei akarnak megvásárolni egy dolgot amire nem futja nekik, a legjobb dolog, amit tehet, hogy befizeti őket egy pénzügyi tanácsadásra. Ott ugyanis megtanulhatnak a pénzzel bánni, illetve hogy ne vágyaik szerint éljenek, hanem lehetőségeik szerint.

Ha Ön mégis úgy dönt, hogy kölcsönöz némi pénzt barátjának, családtagjának, mindenféleképpen írjanak róla papírt, a legjobb, ha ezt hivatalossá is teszik. Sajnos sohasem lehet tudni, mit tartogat a jövő.

Nézzünk néhány tipikus példát a gyakorlatból!

1.) Ha rokona, ismerőse, autóvásárlásra kér kölcsön. 

Mondjuk Ön 1 millió forintot adott kölcsön autóra egy kedves ismerősének, rokonának. Előfordulhat, hogy az autót pár hónap múlva ellopják, vagy összetörik, vagy esetleg a kölcsönkérő egészségügyi okokból, nem tud hosszabb ideig dolgozni, vagy netalántán elveszíti munkahelyét. Ebben a megoldásra váró helyzetben a mindennapi megélhetése lesz az első, nem pedig az, hogy az Öntől kapott hitelt visszafizesse. Így nagy valószínűséggel Ön elveszíti a kölcsönadott pénzt. 

2.) Házvásárlásra ad kölcsön.

Tegyük fel, hogy Ön egy jól menő vállalkozó rokonának, vagy ismerősének ad kölcsön 10-15 millió forintot ingatlanvásárlásra. A kölcsönkérő meggyőzi Önt, hogy probléma nem lehet belőle, hiszen csak pár hónapra, maximum fél évre van rá szüksége, míg eladja az ingatlant, amiben jelenleg él. Sajnos az életben bármilyen probléma adódhat. Ha például a kölcsönkérő elhalálozik, és teljes vagyonát családja örökli, Ön papír nélkül nem tudja bizonyítani, hogy kölcsönt adott korábban. Így sajnos pénze elúszik.

3.) Hiteltörlesztésre kérnek Öntől kölcsön.

Gyakran kérnek pénz azok az ismerősök, rokonok is, akik hiteleik törlesztésével vannak elmaradva. Sajnos ezek a hitelek általában már menthetetlenek, mert nagy valószínűséggel a hitelkérő a sokadik elmaradt részlet után fog Önhöz fordulni nem az első elmaradt törlesztőrészlet után. Egy olyan lakásba, amit visz a bank felesleges még pénz beletenni. Ezekben az esetekben irányítsa a kölcsönkérőt pénzügyi tanácsadóhoz, mert talán még Ő tud rajta segíteni. Az Ön pár száz ezer forintja viszont nem valószínű, csak esetleg pár hónapot tolódik az ügylet, de megoldani nem fogják. Ami viszont borítékolható, hogy Ön elveszíti a kölcsönadott pénzt.

4.) A kezességvállalás is veszélyes lehet! 

Gyakori eset, hogy valaki banki hitelből kíván megvásárolni valamit, viszont a bank nem találja ehhez megfelelőnek jövedelmét, és így kezesre is szükség lesz a hitel felvételéhez. Az emberek többsége ilyenkor rokonai, barátai segítségét kérni. Ha ilyen kéréssel fordulnak Önhöz azt gondolja végig, hogy az illető olyan dolgot szeretne megvásárolni, amit nem engedhet meg magának. Ezt a következő két dolog is bizonyítja. Az egyik, hogy nincs rá pénze. A másik, hogy hitelre van szüksége hozzá, de a hitelintézet szerint a hitele törlesztését sem fogja tudni fizetni a jövőben. A másik, amit nem árt, ha tud, hogy a bank nem Önt fogja értesíteni, ha a hitel törlesztése elmarad. Ön ezt már csak akkor fogja megtudni, mikor a bank letiltja fizetését, vagy az Ön ingatlanjára rakja a végrehajtási jogot a kezességvállalás miatt. Így fordulhat elő az is, hogy KHR listára kerül anélkül, hogy hitele lett volna. 

Az ingatlanvásárlás egyre népszerűbb, valószínű ez az alacsony hitelkamatoknak köszönhető. Sok ember saját célra vásárol ingatlant, sokan bérbeadás céljából.

Ha kiadja a megvásárolt ingatlant és megtalálta a megfelelő bérlőket, nagyon fontos, hogy ingatlanbérleti szerződést kössenek. Ebben a felek megállapodnak, írásban rögzítik a megállapodás rendelkezéseit, majd megindul a bérleti jogviszony.

A bérlő, vagy a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot?

Ha a két fél között létrejön egy bérleti szerződés, a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve birtokba van bocsátva, és a bérlő van a birtokon belül. 

Milyen jogai vannak a bérlőnek?

A bérlőt megilleti a birtokvédelem, őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. 

Gyakran hallani például televízióban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni az ingatlanból, nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit, lelakta az ingatlan, illetve számos probléma adódhat még, ami egy bérleti szerződés hivatalossá tételével elkerülhető.

Ajánlott egy bérleti szerződés kötése esetén közjegyzőhöz fordulni, mert Ő, mint egy megelőző jogvédelmet biztosító hatóság több ponton is tud segíteni, vagyis szerződésszegés esetén lehetővé teszi, bírósági per nélkül a követelés gyors behajtását. 

Hányféle módja lehet a közjegyzői eljárásnak?

A) Magát a bérleti szerződést foglaltatják közjegyzői okiratba. 

B) A már megkötött bérleti szerződés bizonyos rendelkezéseit támogatják közjegyzői okirattal. Ezt érdemes a fizetési kötelezettségekre, illetve az ingatlan birtokba adására vonatkozó feltételekre koncentráltan megtenni.

A bérbeadó rengeteg pénzt, és időt takaríthat meg!

Közjegyzői okirat nélkül csak bírósági eljárás útján lenne megoldható az esetleges probléma. Egy közjegyzői okirat elkészítése pénzbe kerül, de még mindig olcsóbb, mint egy évekig elhúzódó pereskedést finanszírozni. 

Nézzünk néhány konkrétumot!

Kiköltözési nyilatkozat: Ezt a bérlő teszi a bérbeadó irányában, amiben a bérlő vállalja, hogy amennyiben megszűnik a jogviszony, elhagyja az adott ingatlant.

Kötbér fizetési kötelezettség: Ami azt jelenti, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, illetve megrongálja az ingatlant, akkor ezek a pénzkövetelések is bírósági végrehajtás útján követelhetőek a bérlőn.

Zálogjog: Mi szerint a vagyontárgyak, amelyek az ingatlanban vannak, értékesíthetőek, és ebből a bérbeadó a követelését kielégítheti.

Ténytanúsítvány: Vagyis a közjegyző leltárba veszi a bérleményben található vagyontárgyakat, így nem lesz vita a bérlő, és a bérbeadó között.

Igazságügyi szakértő: A bérbeadó feladata, hogy az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban biztosítsa a bérlő számára, így ha minőségi kifogás van a bérleménnyel kapcsolatban (valami elromlik, és a bérbeadó nem csináltatja meg) a közjegyző igazságügyi szakértőt rendelhet ki.