Aki hitelt vesz fel, felkerül a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) listára. Az nem mindegy, hogy a KHR listán pozitív, vagy negatív státuszban van. Egy felmérésből kiderült, hogy kevesebb a rossz adós a KHR-ben, mint régebben. A negatív státuszú ügyfél, lehet aktív, illetve passzív minősítésű is. Ez azért lényeges, mert aki aktív státusszal van az adatbázisban, az nem kaphat személyi kölcsönt, lakáshitelt vagy Babaváró hitelt. Viszont, aki rendezte elmaradását, az ismét hitelképes lehet. 

Hazánkban egyre kevesebb a rossz adós. Rossz adósnak minősül az, aki a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeggel 90 napon túli csúszásban van a hitelével. A KHR adatbázisban a bankok a hiteligények elbírálásakor kötelesek ellenőrizni, hogy az igénylő fennálló vagy megszűnt mulasztással megtalálható-e benne. A fennálló tartozás azt jelenti, hogy az adós a lekérdezés pillanatában is késedelemben van. Ők az aktív KHR-esek, vagyis akik nem kaphatnak hitelt. A megszűnt státuszba azok vannak, akik rendezték a tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év.

Azok az adósok, akik már rendezték tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év, úgynevezett passzív KHR státuszúak lesznek. Ők nem kaphatnak személyi kölcsönt, ellenben lakáshitelre van esélyük. Van olyan bank, amelyik hitelezi ezeket az adósokat, viszont van két fontos elvárása:

• Mennyi idő telt el a késedelem rendezése óta.

• Az is fontos, hogy a hiteltartozás rendezése saját erőből történt-e, mert ha az adós hitelelengedésben részesült, akkor a pénzintézetek a passzív KHR-es időszakban sem hiteleznek.

Ha már késett hitele törlesztésével, legyen óvatos a következő kölcsön felvételkor. Legyen annyi tartaléka, amennyi 2-3 havi törlesztőre elég. Ez a lakáshitelnél fontosabb, hiszen ez nagyobb összegű kölcsön, 10-20 éves futamidővel, és sokszor olyan ingatlanfedezettel, amelyben az adós maga is él. Hiába engedi a JTM szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) akár a jövedelem 50%-áig elmenni a törlesztőt, csak akkorát vállaljon be, amekkorát biztonsággal tud fizetni.

A JTM szabály kimondja, hogy lakáshitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 500 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik.

Mindenki kezelje körültekintően a hitelezési kockázatokat. A forinthitelek esetében árfolyamkockázat nincs, viszont kamatkockázat létezik. Válasszon olyan lakáshitelt, amelynél a havi törlesztőrészlet hosszú időre fix.

Kifizetődő egy biztonságosabb, de drágább kölcsönt választani. A változó kamatozású kölcsönök a legolcsóbbak. Ahogy nő a kamatperiódus hossza, úgy nő a költség is. A kamatkockázat csökkentése, vagy végig fix hitel esetében annak kiiktatása mindenképp megér némi felárat.