A lakáshitel jelzáloghitel, vagyis felvételéhez ingatlanfedezet szükséges. A hitelintézet biztosítéka a  fedezetként bevont ingatlan lesz arra az esetre, ha az adós nem fizetné a kölcsönt. Így kisebb a bank kockázata, ami az ügyfeleknek is kedvező, mert a jelzáloghitelek kamata alacsonyabb a személyi kölcsön kamatánál. Fontos a hitelbe bevonni kívánt ingatlan típusa, ugyanis a pénzintézetek különbözőképpen hitelezik meg az eltérő besorolású ingatlanokat. 

Fedezet lehet: Magyarország területén lévő, magánszemély tulajdonában levő per-, teher- és igénymentes, önállóan forgalomképes ingatlan szolgálhat, melynek műszaki állapota végleges és tulajdonviszonyai rendezettek. A jelzáloghitelhez fedezetként felajánlott ingatlannak lakhatásra alkalmasnak kell lennie:

• Van benne működő fürdő és WC.
• Van benne konyha és abban vízvételi lehetőség.
• Van ablak a szobán.
• Van benne állandó fűtés.

A hitelintézetek az ingatlanok becsült forgalmi érték más-más százalékáig adnak hitelt. A bankok szempontjából az ingatlan tulajdoni lapján szereplő besorolás a mérvadó. Az értékbecsléskor számít az ingatlan:

• elhelyezkedése (megye, település nagysága, városrész)
• állapota
• minősége
• kora
• közvetlen környezete (utca, lépcsőház)

Milyen típusú ingatlan lehet hitelfedezet?

• Tervezőasztalon levő ingatlan

• Lakóház besorolású ingatlan

• Nem lakóház besorolású nyaraló

• Ártérre épülő ingatlan

• A mezőgazdasági területen kivett gazdasági épület, vagy külterületen lakóház és udvar

• Tanya

• Vályogház

• Üzlethelyiség

• Garázs

A Babaváró hitel 2019. július elsejétől érhető el. Egyik nagy előnye, hogy szabad felhasználású, így önerőként felhasználható lakásvásárláskor. A másik nagy előnye, hogy ingatlanfedezet nem szükséges hozzá.

Ha lakáscélú hitelt vesz fel, a jogosultsági feltételek teljesülésén túl a megfelelő jövedelem mellett ingatlanfedezet is szükséges a Babaváró hitel felvételéhez:

• Az ingatlanfedezettség szempontjából a vásárolni kívánt ingatlan forgalmi értékének maximum 80%-áig terjedhet a hitel.

• A jövedelemvizsgálat során az igénylők igazolt nettó jövedelmének meghatározott hányadába kell beleférnie az összes meglévő és felvenni kívánt hitel törlesztőrészletének. A hitel törlesztőjének meghatározását a JTM szabály korlátozza. Lakáshitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 400 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik. A rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.

A kölcsönszerződés

• A kölcsön összege maximum a 10 millió forintot lehet.
• A folyósítására egy összegben kerül sor a kölcsönszerződés megkötése után.
• A hitel törlesztése csak forintban történhet.
• A kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti kamat mértéke a kamattámogatás időszaka alatt nem lehet magasabb, mint a közzétételt megelőző 3 hónapban tartott 5 éves állampapír-aukciókon kialakult átlaghozamok súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 2 százalékponttal növelt értéke
• Csak 5 évente változhat a kölcsön kamata a kamattámogatás időszaka alatt.
• A kölcsön teljes futamideje maximum 20 év lehet, amelybe nem számít bele az első gyermek születését vagy örökbefogadását követően igénybe vett szüneteltetés időtartama
• Maximum 50 ezer forint lehet a törlesztőrészlet havi összege a kamattámogatás időszaka alatt, a kezességvállalási díjjal együtt.
• A pénzintézet az előtörlesztésért a támogatott személyek terhére díjat és egyéb költséget nem számíthat fel.
• A támogatott személyek nem teljesítése esetén a hitelintézet a kölcsön felmondását megelőzően a belső szabályai szerint felszólítja a támogatott személyeket a tartozás rendezésére, a kezesség beváltására az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

ITT olvashat a Babaváró hitel részleteiről!

Sok változás lépett életbe a családtámogatásokban. A megújuló CSOK-ról is már kiderültek a részletek. Örülhetnek a használt lakást vásárló családok, mert július 1-től már használt lakás vásárlására is igényelhető a CSOK mellé felvehető kamattámogatott kölcsön, amely két gyermek esetén 10 millió, három gyermek esetén 15 millió forint. A hitel maximum 3%-os fix kamatú. Hozzáértők szerint az ingatlanárak a CSOK hitel bővítésével tovább emelkednek majd, mert az olcsóbb hitel még több vásárlót vonz majd. 

Július 1-től a JTM korlátban is lesz változás. Lakáshitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 400 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik. A JTM rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett. Vagyis ugyanakkora hiteltörlesztőhöz nagyobb nettó jövedelmet kell majd igazolni a bank felé. Minél előbb érdemes belevágni az ingatlanvásárlásba, mert könnyen előfordulhat, hogy július 1. előtt megkap valaki egy adott hitelt a jövedelme alapján, azt követően pedig már nem.

Július 1-től használt lakásra is igényelhető a CSOK!

Határidő

• Használt vagy újépítésű ingatlan vásárlásakor: Az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül kell a CSOK igényt benyújtani a kiválasztott hitelintézetnél.

• Építésiengedély-köteles használt ingatlan bővítése esetén: A használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően kell benyújtani az igénylést.

• Építésnél: A használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően kell az igénylést beadni.

Fizetés ütemezése

A CSOK csak az aktuális lakásvásárlásra igényelhető. A használt lakás adásvételi szerződését meg lehet kötni július 1. előtt, és az igénylés beadására ezt követően még 180 nap van. A vissza nem térítendő CSOK támogatás illetve a kedvezményes CSOK hitel kizárólag ingatlanvásárlására használható fel.

Fizetési határidő

A támogatásokból (CSOK+CSOK hitel) kifizetett utolsó vételárrészlet fizetési határidejének meghatározásakor fontos, hogy a támogatásra való jogosultság elbírálása akár 30 nap is lehet, illetve a támogatási szerződés aláírása és a pénz folyósítása is igénybe vehet néhány napot.

Az ingatlanárak rendkívül gyorsan emelkedtek az elmúlt időszakban, nem csak a téglaépítésű lakások, hanem a lakótelepek is gyorsan drágultak. A lakáshitel kamatok ugyan alacsonyak, viszont az ingatlanárak szinte megfizethetetlenek, így nehéz lakáshoz jutni. A lakásárak különböznek vidéken és a fővárosban. Ami még érdekesebb, hogy Budapesten belül a budai és a pesti oldal között is eltérések mutatkoznak. Sokan vásárolnak panellakást, így fontos kérdés, hogy mekkora önerő szükséges ahhoz, hogy valaki meg tudjon vásárolni egy panellakást.

A magas lakásárak miatt a hitelfelvételhez szükséges önerő, ami minimum a vételár 20%-a szintén nagyobb lett. Felmérések alapján manapság legalább 2,5 millió forint önrész kell egy átlagos panellakás megvásárlásához Nyugat-Magyarországon, de a keleti országrészben sajnos ez is kevés.

Panelt vásárolna? Mutatjuk mennyi önerő kell!

Ingatlanárak

A legmagasabb ingatlanárak Budapesten vannak. 2018 második felében Pesten 567 000 Ft, Budán 757 000 Ft, a belvárosban 732 000 Ft volt az átlagos négyzetméterár. Ez alapján egy átlagos budai ingatlanért 52 476 000 Ft-ot, egy pestiért 29 709 000 Ft-ot, egy belvárosi lakásért pedig 45 022 000 Ft-ot kellett fizetni.

A panellakások ára némileg alacsonyabb. Budán 29 362 000 Ft (529 000 Ft/nm), Pesten pedig 23 546 000 Ft (456 000 Ft/nm) volt az átlagár.

Kelet-Magyarországon a használt tégla lakások átlagára 17 486 000 Ft (294 000 Ft/nm), míg ugyanez Nyugat-Magyarországon 15 691 000 Ft (276 000 Ft/nm) volt. Eközben a kelet-magyarországi házgyári lakások átlagosan 16 087 000 Ft-ba (292 000 Ft/nm), a nyugat-magyarországiak pedig 12 818 000 Ft-ba (249 000 Ft/nm) kerültek.

Önerő - hitelösszeg

Nyugat-magyarországi panel: 12 818 000 Ft 

• minimális önerő: 2 563 000 Ft
• hitelösszeg: 10 255 000 Ft 

Kelet-magyarországi panel: 16 087 000 Ft

• minimális önerő: 3 217 400 Ft
• hitelösszeg: 12 869 600 Ft

Budai panel: 29 362 000 Ft

• minimális önerő: 5 872 400 Ft
• hitelösszeg: 23 489 600 Ft 

Pesti panel: 23 546 000 Ft

• minimális önerő: 4 710 000 Ft
• hitelösszeg: 18 836 000 Ft

A Hitelmax lakáshitel kalkulátora segíthet megtalálni a legjobb ajánlatokat, így nem kell végigjárnia a bankfiókokat. A regisztráció semmilyen kötelezettséggel nem jár. Online hiteligénylés esetén gyorsabban megtudhatja, hogy jogosult-e a hitelre, mint személyesen. Az ügyintéző felveszi Önnel a kapcsolatot, és egyeztethet vele a részletekről. 

A magas ingatlanárak ellenére is sokan vesznek lakást, ezzel nőtt a lakáshitelek iránti keresletet is. Az ingatlanvásárlók mellett szól az alacsony lakáshitel kamat, illetve az is, hogy számos kedvezmény áll a családok rendelkezésére, amelyek az otthonteremtést támogatják. Ha lakáshitelt vesz fel valaki meg kell felelni a banki követelményrendszernek. Vannak minden pénzintézetre vonatkozó általános feltételek, illetve minden banknak van egy saját belső szabályrendszere is. Cikkünkből megtudhatja, hogy egy lakáshitel felvételénél milyen csalikat vetnek be a bankok.

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hitelt választ. Sokan elfogadják egyből a hitelintézetek ajánlatát, legyen az bármilyen. Ezt ne tegye! A bankok adnak hitelt Önnek, ebből élnek, a hitel nem Önnek éri meg, hanem a banknak. A hitel költsége a kamat, amit a banknak fizet, ezért megéri neki.

Mivel a pénz ára a kamat, ezért elsősorban azt kell megnézni, hogy mennyire drága az adott lakáshitel. Lakáshitel esetében többféle hitellel találkozhat, viszont érdemes jól átnézni őket, mert nem minden esetben a legolcsóbb a legjobb választás. A hitelintézetek sokféle trükköt alkalmaznak, hogy náluk vegyék fel hitelt. Ilyen lehet például, hogy alacsonyabb kamatot kérnek, de közben mindenféle feltételt szabnak, extra költségeket számolnak fel, stb. Ezért hozták létre a THM-et. A THM a Teljes Hiteldíj Mutató, egy százalékban fejezi ki, hogy mennyire drága az adott hitel. Minél alacsonyabb, annál jobb.

A legkedvezőbb lakáshitel kiválasztásához hívja segítségül a Hitelmax lakáshitel kalkulátorát. Miután adatait beírja, ami semmilyen kötelezettséggel nem jár, a kalkulátor listád ad azokról a bankokról, amelyeknél Önnek lehetősége van a hitelfelvételre. 

Egy lakáshitel felvételénél milyen csalikat vetnek be a bankok? – Kamatakció

Kamatakciók

A lakáshitel futamidejének kezdeti időszakában jellemző a kamatakciók igénybevétele. Általában ezek a kedvezmények feltételekhez kötöttek. Az ajánlat kiadásakor szívesen ajánlják a bankok és hitelközvetítők is. Ezek a törlesztőrészletek a feltételek teljesítésével elérhetőek, viszont korrekten tájékoztatni kellene a hitelfelvevőt arról is, hogy csak pár hónapig tartanak, nem a teljes futamidő végéig.

Sávos árazás 

Jellemző a sávos árazás is, ahol bizonyos adósminősítési szempontok alapján kerül egy bizonyos kamatsávba az Ön lakáshitelének kamatozása, majd ezen úgy tud csökkenteni, ha bizonyos feltételeket teljesít. Ennek hátránya, hogy ezzel minél inkább a hitelintézethez köti magát. Kamatakciókkal díjazzák például a munkabér bankhoz történő utalását, csoportos beszedési megbízások megadását, stb. viszont ezekkel egyre jobban elkötelezi magát az adott bank felé.

Egy lakáshitel felvételénél milyen csalikat vetnek be a bankok? - Kezdeti díjak csökkentése

Egy lakáshitel igénylésekor érdemes számba venni a hitel felvételekor keletkező egyéb költségeket, úgy mint a tulajdonszerzési illeték, ügyvéd, földhivatal, közjegyző, értékbecslés, stb. Ezek igen sokba kerülnek, ezért is fordulhat elő, hogy elszámolja az ember a költségvetést. A bankok felismerték ezt, így szinte mindenhol találkozhat egy-egy díj elengedési akcióval. Ezeknek a kedvezményeknek a célja, hogy a hitel igénylésekor erre ne kelljen költenie a hitelfelvevőnek, így emiatt dönt az ilyen akciókat kínáló bankok valamelyike mellett. Ez tényleges segítség is lehet, viszont általában ezek a költségek valahol bele vannak építve a hitelébe. Ezért a hitelek összehasonlításakor a THM-eket is érdemes összehasonlítani.

Egy lakáshitel felvételénél milyen csalikat vetnek be a bankok? - Ajándékok, kuponok

A bankok sok ügyfélcsalogató dolgot vetnek be, melyekkel vonzóbbá tehetik hiteleiket. Ilyenek lehetnek például, pénzvisszatérítés a felvett hitel után, ajándék folyószámla-hitel, ajándék hitelkártya, barkácsáruházban beváltható vásárlási utalvány, repülőjegyre váltható kupon, stb. Legtöbb esetben az ajándék típusából adódóan a további cél az, hogy Ön a felvett jelzáloghitele mellett, egyéb módon is elkötelezze magát az adott bank felé. 

Sokan vásárolnak ingatlant a magas lakásárak ellenére is, az alacsony hitelkamatoknak köszönhetően. Többen kihasználják a kínálkozó támogatásokat, így választanak az ingatlanvásárláshoz valamilyen kedvezményes hitelfajtát, vagy államilag kamattámogatott lakáshitelt, stb. A családalapítás előtt álló ingatlanvásárlók között a legnépszerűbb támogatás jelenleg a CSOK, vagyis a Családi Otthonteremtési Kedvezmény. A CSOK igénylésével kapcsolatban vannak félreértések, most tisztázzuk őket.

Ki igényelheti utólag a CSOK-ot?

A CSOK egy aktuális lakáscél megvalósításához használható fel. Ha a lakáscél időközben megvalósult, akkor ahhoz már nem lehetséges utólag CSOK-ot felhasználni. A CSOK ingatlan vásárlása esetén csak a vételárba számítható be, építésnél, bővítésnél pedig a még be nem fejezett munkálatok fedezhetők belőle. A lakáscél megvalósulása után, utólag, szabadon elkölthető pénz formájában nem igényelhető.

Egy kivételt azonban van. 2018. március 15-én ismét módosult a támogatás feltételeit tartalmazó jogszabály. Ennek köszönhetően még többen hozzájuthatnak a kedvezményhez. Ezek az enyhített jogszabályok viszont csak a módosítást követően beadott kérelmekre érvényesek. Ha valaki beadta kérelmét, és egy utólagosan módosított jogszabály miatt nem kapta azt meg korábban, akkor hátrányosabb helyzetbe került, mintha megvárta volna a jogszabály módosítást. Így a jogszabályban az is olvasható, hogy, ha valaki így esett el a támogatástól, akkor az úgy is megkapható, ha időközben a lakáscél megvalósult.

ÁFA-visszatérítés

Az ÁFA-visszatérítés az építési telek ÁFA-ja után, valamint az építkezés költségeinek ÁFA tartalmára lehet igényelni, az összeg maximum 5 millió Ft. A márciusi enyhítéseknek köszönhetően már a generálkivitelezős építkezéshez is kérhető az ÁFA-visszatérítés, de csak és kizárólag a 27%-os ÁFA tartalmú számlákra.

Jelenleg azok fordulhatnak a hitelintézetekhez utólagosan adó-visszatérítési támogatásért, akiket a márciusi jogszabály módosítás előtti szabályok értelmében azért utasítottak el, mert generálkivitelezővel építtettek. Esetükben utólag a 27%-os ÁFA tartalmú számla benyújtható, és kérhető a visszatérítés akkor is, ha az építkezés időközben megvalósult.

Az utóbb született gyermek után járó támogatás

A támogatást azok kérhetik, akik korábban megkapták az igényelt CSOK-ot, majd aztán újabb gyermekük született, viszont lakáscéljuk jelenleg nincs.

Ők akkor érvényesíthetik a támogatást, ha:

• a CSOK igényléskor lakáshitelt is igényeltek, amelyet még nem fizettek vissza (ekkor a CSOK kizárólag a hitel törlesztésére fordítható)
• a CSOK-ot bővítéshez igényelték, és a munkálatokat még nem fejezték be (ekkor a befejezéshez szükséges költségek fedezhetők vele)

Jelenleg az utóbb született gyermekre járó támogatás összege gyermekenként 400 ezer forint, ami teljesen független attól, hogy hányadik gyermek születik. Ha valaki korábban kapott CSOK-ot, majd utóbb született gyermekre kér támogatást, akkor rá lakásvásárlás esetén a hitelszerződés megkötésekor érvényes jogszabály, illetve bővítés esetén pedig, az elsőként kapott CSOK időpontjában érvényes feltételek vonatkoznak.

A korábbi támogatás mellett a mostani CSOK is járhat

Aki egy régi lakáscélhoz már igényelt CSOK-ot, az igényelhet egy másik, jelenlegi lakáscélhoz is. Az igénylő azt a megoldás választhatja, ami számára kedvezőbb:

• Figyelembe kell venni az összes gyermeket, és a most kapható CSOK összegéből ki kell vonni a korábbit.
• Csak azt a gyermeket kell számolni, akire még nem kapott CSOK-ot, és így kell meghatározni a jelenleg igényelhető CSOK összegét.

Egyesek otthonteremtés céljából vásárolnak ingatlant, mások pedig befektetési céllal. A magas ingatlanárak sem jelentenek akadályt az ingatlanvásárlóknak. Az elmúlt néhány évben 20-40%-kal nőttek a lakásárak, főleg Budapesten és vonzáskörzetében. A lakásvásárlóknak nagyon kedveznek az alacsony lakáshitel kamatok, amelyek soha nem voltak még ilyen alacsonyak, mint manapság.

Ha lakást vásárol, és ahhoz hitelre is szüksége van, nem csak az ingatlan vételárával kell számolni, hanem egyéb költségek is felmerülhetnek. Ilyenek például az értékbecslési díj, a közjegyzői díj, a számlanyitási díj, az utalási költség, stb., illetve az egyik legmagasabb összeg, ami ilyenkor keletkezik, az az illeték díja. Ezek a költségek elérhetik a 100-200 ezer forintot is.

A szabályozás értelmében az ingatlan vételárának 4%-a az illetékfizetési kötelezettség. Néhány esetben illetékkedvezményhez juthat, akár 50%-hoz is, illetve akár mentesülhet is a fizetési kötelezettség alól. Néhány szabály változott 2018-ban.

Ha legfeljebb 3 évvel korábban adott el ingatlant, akkor az újonnan vásárolt ingatlan és a régi ingatlan vételárának különbözete jelenti az illeték alapját (ún. cserét pótló vétel). Ha több ingatlan került eladásra, akkor a legkedvezőbb illetékalapot eredményező értékesítés választható ki. Az ingatlan megvásárlása után 30 napon belül be kell jelenteni a vagyonszerzést, mert különben mulasztási bírságot szabnak ki.

Mikor mentesülhet az illeték megfizetése alól?

• Ha az eladott lakás értéke magasabb, mint a megvásárolt lakás értéke.

• Ha a megvásárolt ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió forintot, és a vásárló 35 év alatti, valamint első lakását vásárolja, 50% illeték kedvezményt kaphat.

• A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás megvásárlása esetén nem kell illetéket fizetni.

• A Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében igényelt támogatás levonható az illetékalapból.

A lakáscélra gyűjtögetők körében a legnépszerűbb megtakarítási forma a lakástakarékpénztár. Népszerűségét annak köszönheti, hogy megtakarításához az állam 30%-os vissza nem térítendő ajándékpénzt ad, amely évente nem lehet több 72 ezer forintnál. A havi maximum befizetés 20 ezer forint lehet, de ha Önnek módjában áll ennél több pénzt megtakarítani, arra is van lehetősége, még pedig úgy, hogy közeli hozzátartozói nevére is köt LTP szerződést. A futamidő lejárata után, mely 4-10 év lehet, a megtakarított összeg kiutalására 2 hónapot kell várni. Felhasználását minden esetben igazolni kell. A különböző lakáscélokat, eltérő módon tudja igazolni,illetve felhasználási idejüket tekintve is más-más szabály vonatkozik rájuk. Sok helyen lehet olvasni, hogy már egészen kis összegtől elindítható egy LTP szerződés, azért ennek mértéke több tényezőtől is függ. Cikkünkben elolvashatja, milyen szabályok vonatkoznak egy lakástakarék nyitási költségeire.

Amit egy lakástakarék nyitásakor biztosan fizetni kell, az a számlanyitási díj, ami a szerződéses összeg 1%-a. A szerződéses összeg tartalmazza a befizetésein túl az állami támogatást, a kamatokat és a felvehető lakáskölcsön összegét is. Ennek értelmében, minél magasabb a havi befizetés, vagy minél hosszabb a futamidő, annál magasabb a számlanyitási díj. Nézzünk egy példát! Ha 4 évre köt LTP szerződést, havi 20 ezer forintos befizetéssel, annak szerződéskötési díja 26-32 ezer forint, viszont ugyanez, egy 8 éves terméknél már 75-80 ezer forint. Szakértők szerint, jobban jár, ha rövidebb időre köt lakástakarékot. A legideálisabb hozama egy 4 évre kötött szerződésnek van. Ha teheti, inkább kössön egymás után két 4 éves szerződést, mint egy 8 évest.

Egy LTP szerződés megkötésekor nagyon figyelmesnek és körültekintőnek kell lenni, mert a lakástakarékpénztárak különböző akciókat hirdetnek annak érdekében, hogy az ügyfeleket magukhoz csábítsák. Egy-egy ilyen akció keretében elengedhetik a számlanyitási díj egy részét, vagy akár egészét. Viszont arra nagyon kell figyelni, hogy ezért cserébe mit kér a lakástakarékpénztár. Például kérheti, egy másik termék megkötését is. Így kerülhet sor az LTP szerződés megkötésével együtt egy bankszámlanyitásra, lakásbiztosítás megkötésére, nyugdíjpénztárba való belépésre, vagy hitelkártyanyitásra. Ezek a termékek is pénzbe kerülnek,tehát elképzelhető, hogy többet fizet egy akció alkalmával, mintha anélkül kötötte volna meg a szerződést. Illetve az is előfordulhat, hogy a lakástakarék kiköti, hogy nem módosíthatja a szerződés főbb pontjait, mert, ha ez mégis megtörténne az akcióban elengedett számlanyitási díjat ki kell fizetni utólag.

A lakástakarék EBKM mutatója (éves kamatmutató) nem fogja megadni a plusz vállalások további költségeit, azt Ön tudja kiszámolni, hogy azzal együtt is megéri-e megkötni a szerződést. Az EBKM (Egyesített Betéti Kamatláb Mutató) a pénzintézeti termékek tényleges éves hozamát jelző mutató, melynek segítségével össze lehet hasonlítani a bankok kamatígéreteit. Kormányrendelet alapján minden bank köteles azonos elvek szerint kiszámítani a termékeire vonatkozó EBKM-et és azt közzétenni. Az EBKM nem tartalmazza a pénz elhelyezésének vagy felvételének költségét. Sajnos az EBKM nem tökéletes, mert nem számol a pénz utalásával, felvételével és a kamatadóval sem. 

Napjainkban nagyon sok magyar állampolgár dolgozik külföldön. Vannak, akik életvitelszerűen kint is élnek, sokan viszont a határmenti településekről járnak át dolgozni nap, mint nap, a jobb megélhetés reményében. Így felmerül a kérdés, hogy aki Magyarországon lakik, viszont külföldön dolgozik, és hazánkban ingatlan vásárolna, vajon kaphat-e hozzá lakáshitelt? A lakásvásárlási kedv az alacsony hitelkamatoknak köszönhetően megnőtt napjainkban. A lakásárak ugyan magasak, de az elszántak kedvét ez sem szegi. És mivel jelen esetben külföldön dolgozókról van szó, ők az eurós fizetésükből könnyebben kigazdálkodják a törlesztőrészletet, mint az itthon dolgozó hitelfelvevők. Utánajártunk, hogy milyen feltételei vannak egy olyan lakáshitel felvételének, ahol a hitelfelvevő Magyarországon él, viszont külföldön dolgozik.

A következő feltételeknek kell megfeleni:

• Ha valaki egy magyar banktól szeretne hitelt felvenni mindenképpen magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie, amit lakcímkártyával kell igazolnia.
• Ha nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, amit értelemszerűen igazolni sem tud, be kell vonnia egy olyan személyt a hitelügyletbe adóstársként, aki állandó magyarországi lakcímmel rendelkezik.
• Ha nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, ki kell jelölni egy kézbesítési megbízottat, aki vállalja, hogy az Ön nevére érkező küldeményeket záros határidőn belül továbbítja Önnek.
• Minimum 3-6 havi munkaviszonnyal kell rendelkeznie, ami határozatlan időre szól. Vannak olyan hitelintézetek, amelyek ennél még hosszabb munkaviszonyt is elvárnak.
• A bankok előnyben részesítik, azokat a munkavállalókat, akik valamelyik EU-s országban dolgoznak egy megbízható, ismert cégnél.
• Banki követelmény, hogy jövedelme egy részét a választott magyarországi bankhoz utalja.
• Munkáltatói jövedelemigazolásra is szüksége lesz, viszont nem biztos, hogy ez elegendő, az itthoni hitelintézeteknek, megerősítést kérhetnek a külföldi adóhatóságtól. Sőt az sem biztos, hogy elfogadják az idegen nyelvű dokumentumokat, azzal is számolni kell, hogy esetleg ezeket le kell fordítani, aminek extra költsége lehet.
• A lakáshitel visszafizetése forintban történik, és mivel fizetését euróban kapja, a váltásra is gondolni kell, ahol a bank által meghatározott árfolyam lesz az irányadó.
• Ha pozitív hitelminősítésben részesül, vagyis teljesíti a hitel felvételének feltételeit, akkor ugyanolyan feltételekkel kaphat lakáshitelt, mintha magyar belföldi hiteligénylő lenne.
• A hazai hitelintézetek általában maximum 80 %-ban hitelezik meg az ingatlant, de ez bankonként eltérő lehet, ugyanúgy, mint a törlesztőrészlet, ami nem lehet magasabb, mint az igazolt jövedelem 35-40 %-a.

Egy albérlet kiadásakor nagyon fontos, hogy legyen egy jó bérleti szerződés, mely magába foglal minden olyan fontos információt, mely védi a bérlőt, de különös tekintettel a bérbeadót, hiszen Ő vállalja a nagyobb kockázatot. Hogy a bérbeadó még jobban bebiztosítsa magát, a legjobb, ha közjegyzői okiratba foglaltatja a bérleti szerződést, így elkerülve a későbbi félreértéseket.

Egy bérleti szerződés megszűnésének több oka is lehet, amiket sorra veszünk cikkünkben. De az első és legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy külön kell kezelni a határozott, illetve a határozatlan időre szóló szerződéseket.

Határozott időre szóló szerződés megszűnése: Valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

Határozatlan időre szóló szerződés megszűnése: A felek megszüntethetik közös megegyezéssel, illetve valamelyik fél felmondásával.

A szerződés felmondásával a bérbeadó, illetve a bérlő is megszüntetheti a szerződést, de ami nagyon fontos, hogy a lakásbérleti szerződés felmondását mindenképpen írásba kell foglalni, mert a szóbeli felmondás érvénytelen. 

A felmondásnak két fajtája lehetséges:

• rendes felmondás
• azonnali hatályú felmondás

A bérbeadó a szerződést csak akkor mondhatja fel, ha a törvényben meghatározott felmondási okok valamelyike fennáll, illetve megilleti a bérbeadót a felmondás joga, ha a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel.

A felmondás a bérlőtársakra csak abban az esetben vonatkozik, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást velük is írásban közölte.

A következő okok miatt lehet felmondani a bérleti szerződést a bérlő szerződésszegése miatt:

• A bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg.
• A bérlő a szerződésben vállalt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti.
• A bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval, vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, magatartást tanúsítanak.
• A bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek az ingatlant, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják.

A következő esetekben szűnik meg a lakásbérleti jogviszony:

• Ha a lakás megsemmisül, vagy ha az építésügyi hatóság annak kiürítését rendeli el.
• A bérlő halála esetén, feltéve, hogy nincsen a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy.
• A bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították.
• A bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyát a bíróság a másik bérlőtárs vagy a társbérlő kérelmére megszünteti.