Aki hitelt vesz fel, felkerül a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) listára. Az nem mindegy, hogy a KHR listán pozitív, vagy negatív státuszban van. Egy felmérésből kiderült, hogy kevesebb a rossz adós a KHR-ben, mint régebben. A negatív státuszú ügyfél, lehet aktív, illetve passzív minősítésű is. Ez azért lényeges, mert aki aktív státusszal van az adatbázisban, az nem kaphat személyi kölcsönt, lakáshitelt vagy Babaváró hitelt. Viszont, aki rendezte elmaradását, az ismét hitelképes lehet. 

Hazánkban egyre kevesebb a rossz adós. Rossz adósnak minősül az, aki a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeggel 90 napon túli csúszásban van a hitelével. A KHR adatbázisban a bankok a hiteligények elbírálásakor kötelesek ellenőrizni, hogy az igénylő fennálló vagy megszűnt mulasztással megtalálható-e benne. A fennálló tartozás azt jelenti, hogy az adós a lekérdezés pillanatában is késedelemben van. Ők az aktív KHR-esek, vagyis akik nem kaphatnak hitelt. A megszűnt státuszba azok vannak, akik rendezték a tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év.

Azok az adósok, akik már rendezték tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év, úgynevezett passzív KHR státuszúak lesznek. Ők nem kaphatnak személyi kölcsönt, ellenben lakáshitelre van esélyük. Van olyan bank, amelyik hitelezi ezeket az adósokat, viszont van két fontos elvárása:

• Mennyi idő telt el a késedelem rendezése óta.

• Az is fontos, hogy a hiteltartozás rendezése saját erőből történt-e, mert ha az adós hitelelengedésben részesült, akkor a pénzintézetek a passzív KHR-es időszakban sem hiteleznek.

Ha már késett hitele törlesztésével, legyen óvatos a következő kölcsön felvételkor. Legyen annyi tartaléka, amennyi 2-3 havi törlesztőre elég. Ez a lakáshitelnél fontosabb, hiszen ez nagyobb összegű kölcsön, 10-20 éves futamidővel, és sokszor olyan ingatlanfedezettel, amelyben az adós maga is él. Hiába engedi a JTM szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) akár a jövedelem 50%-áig elmenni a törlesztőt, csak akkorát vállaljon be, amekkorát biztonsággal tud fizetni.

A JTM szabály kimondja, hogy lakáshitel esetében a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a havi nettó bér 25%-ánál, 500 ezer forintos jövedelem alatt, afölötti jövedelem esetén pedig 30% a korlát. A fix törlesztőrészletet öt és tíz év közötti ideig biztosító lakáshiteleknél pedig 35, illetve 40% a limit. Az 50 és 60%-os limit csak a minimum tíz évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletű lakáshitelekre vonatkozik.

Mindenki kezelje körültekintően a hitelezési kockázatokat. A forinthitelek esetében árfolyamkockázat nincs, viszont kamatkockázat létezik. Válasszon olyan lakáshitelt, amelynél a havi törlesztőrészlet hosszú időre fix.

Kifizetődő egy biztonságosabb, de drágább kölcsönt választani. A változó kamatozású kölcsönök a legolcsóbbak. Ahogy nő a kamatperiódus hossza, úgy nő a költség is. A kamatkockázat csökkentése, vagy végig fix hitel esetében annak kiiktatása mindenképp megér némi felárat. 

Sokan pontosan nem is tudják mit is jelent a KHR rövidítés, csak, hogy valamiféle negatív dologhoz köthető, a hitelekkel, bankokkal kapcsolatban. A KHR elnevezés egy rövidítés, teljes nevén Központi Hitelinformációs Rendszer. Ez a régi nevén ismert BAR nyilvántartás jogutódja. Pontosabban egy hazai pénzintézetek által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis.

A KHR rendszer célja

A nyilvántartott személyek, ügyfelek, hitelképességének objektív, körültekintő és megalapozott megállapítása, a túlzott mértékű eladósodás megakadályozása, a felelős hitelnyújtás és a felelős hitel felvétel körülményeinek biztosítása, mindezek által a hitelezési kockázat csökkentése.

A sejtések jók, valóban nem túl előnyös, ha valaki szerepel a KHR listán. Abban az esetben lehet felkerülni, ha nem bírja fizetni az adósságát. A listán aktív, illetve passzív státuszban szerepelhet. Aktív abban az esetben, ha még nem kezdte meg az adóssága törlesztését, a passzív státusz egy évig tart, ha megtörtént az adósságrendezés.

Mi lehet a megoldás, ha felkerült a listára?

A legjobb megoldás az lenne, ha akkora hitelt vállalna, aminek törlesztését biztonságosan, mindig időben tudja fizetni, hogy ne kerüljön fel a listára.

Persze mindenki életében adódhatnak olyan váratlan élethelyzetek, mikor hirtelen egyszerre, egy nagyobb összeg terheli a családi kasszát, és elmaradnak a törlesztő részletek. Az ilyen esetekre nyújthatna egyfajta biztonságot, ha lenne némi megtakarítása, akár bankbetét, vagy állampapír formájában.

A rosszabbik eset, ha túlvállalta magát a hitelek terén. Ha esetleg egy túl nagy törlesztő részletű hitelt vállalt, és nem tudja fizetni, vagy több kisebb hitele van, amivel nem boldogul. Ez esetben érdemes választani például a hitelkiváltást, vagy az adósságrendező hitelt, melyekkel lecserélheti régi hiteleit egy új, kedvezőbb feltételekkel rendelkező hitelre.

Ha mégis felkerült a listára, a legjobb megoldás, ha minél hamarabb rendezi adósságait, akár a fentebb említett módokon. Ha egyedül nem boldogul, érdemes szakember segítségét kérni, hogy mielőbb kikerüljön a hitelek útvesztőiből.